2013. december 25. Karácsony első napja, hajnal. Épeszű ember még a tegnapi lakomát próbálja kiheverni, én mégis a pályaudvar aszfaltját koptatom. Nem sietek, van még fél órám indulásig. A szerelvényen gazdagon találok ülőhelyet, a bőség zavarában szenvedek. Egy négyes fakkra esik a választásom, itt kényelmesen el tudok helyezkedni. Elfogyasztom szendvicsemet, amit édesanyám gondos odafigyeléssel készített nekem, majd jóllakottan ízlelgetem a reggel első sugarait. 7:30-kor pontosan indulunk, lassan döcögve kanyarodunk ki a sínrengetegből. A táj percek alatt változik holdbélivé, csupán a kisebb falvak törik meg az egyszínűséget. A szántóföldek felett a hajnali köd nehezen oszlik, de a nap vörösen izzó korongjának ő sem tud ...