Éjszakai varázs
Egyedül állok a folyó partján, néma csendben kémlelem a tájat. A túloldalon lévő fák levelei besárgultak, megbarnultak. Mozdulatlanságukat az olykor fel-feltámadó szél töri meg, mely hangos süvítésként söpör rajtuk át. A víz is megváltozott. Nincs az az élet, amely ezelőtt két hónappal volt. Az aprótestű sem gyűrűzik a part mellett oly hevesen, hiszen a rovarok is eltűntek. Eme gondolatok járna, a fejemben, melyekből csak egy dologra tudok következtetni: újra eljött, újra itt van. Csak egy évet kellett rá várnom, de ismét eljött. Arcomon apró mosollyal fordítok hátat a víznek, mert ideje kipakolni, hamarosan sötétedik. Célkitűzésem nem más: márnát akarok fogni!
Nem kapkodom el a felkészülést. Elsőnek gondosan megkeverem a ...