Az első madárcsicsergések hajnalban kúsztak fülembe. Nem akartam felkelni, az előző napi italozgatás mellékhatása érződött a fejemben, ahogyan a gyomrom is tudatta rendesen, hogy behabzsoltam az este. Nem volt mese, ki kellett húznom – akarom mondani, tépnem – hálózsákom zipzárját és hátrahagyva mindent, célba vettem az egyszemélyest. Megkönnyebbülve, frissen-fitten kortyolgattam forró kávémat megpihenve az ordasi Dunapart kövein. A távolból fácánkakas rikkantását hozta felém a májusi szellő, mely kelet felől érkezett.

Csendben, halkan osontam a víz felé felszerelésemmel, nehogy felzavarjam valamelyik sátorlakót, a nagy horkolások közepette. Igen komoly szerzemények hallatszottak, hol innen, hol onnan, amelyek azonnal jobb kedvre ...