2015, november. Még csak fél 3, nehezen indul a nap. A konyhában ülök a nyekergő fa széken és várom, hogy a kotyogós elvégezze a reggeli feladatát. Hamarosan kész, már sziszeg. Addig a fürdőbe vonulok és felpofozom magamat egy jó adag hideg csapvízzel. Arcom kipirosodik, bőrömön feláll a szőr is. Közben orrom megszimatolja a fekete karakteres illatát, lefőtt a nedű. Továbbra is ájultan zuhanok vissza a székre és bambulok kifelé a fejemből. A temetői csendet csak a falióra kattogása töri meg. Rápillantok, ideje indulnom. A Nap rövidesen felkel, biztos sokan lesznek a parton. Szaporázom lépteimet, közben figyelek, hogy semmit se hagyjak itthon. Minden készen áll az indulásra, a búcsú horgászatra.

Magam mögött hagyom a fényárban úszó ...