Topmix Vector EX rakósbot teszt
Emlékszem, egy késő esti telefonhívással kezdődött az egész történet. Papp József hívott, hogy lenne-e kedvem a Topmix legújabb rakós botját letesztelni és annak írását elkészíteni. Megmondom őszintén, megtiszteltetésnek és kihívásnak éreztem az egészet. Nem sokáig haboztam a válasszal, egyből igent mondtam. Gyorsan leegyeztettük, hogy hol vehetem át a botot, melyet három nap múlva már a vízparton vettem nagyító alá…
De ne rohanjunk előre ennyire a történetnek, lássuk, milyen botról is van szó.
7 tagból áll a bot
Maga a bot az olaszországi Faps gyárban készült. Szerintem nem kell bemutatni az olasz rakós botokat, hiszen mindenki tudja, hogy a Faps és Italika gyártja a legjobb rakós botokat. A Vector EX az Extrem Carp továbbfejlesztett változata. Mik a pontos paraméterei? A bot alaphossza 9,60 centiméter vágatlanul, tehát egy margin botról beszélünk. Így kerül kereskedelmi forgalomba, de pluszba megvásárolható a bot mellé egy 8. tag, mellyel 11,20 centiméterre is meghosszabbítható a bot. A Multi Layer Systemnek köszönhetően a bottest többrétegű carbonból készül. Súlya igen csekély, 9,60-s hosszban visszavágva 655 gramm. A 8. tag súlya is elenyésző, 275 gramm.
A bot súlya visszavágva 655 gramm
A nyéltag külső dizájnja nagyon tetszetős, fehér és királykék festése tiszteletet parancsol a botnak. A könyöklő rész keresztszál erősítést kapott, ezáltal összeroppanthatatlan. A gyorsabb és könnyebb összerakás érdekében minden egyes tag kúposított, lekerekített. Ami szembetűnő volt első látásra, az a tagos falvastagsága. Kézbe véve azokat több ponton is megnyomkodtam, de abszolút semmi puhaságot nem tapasztaltam. Ekkor már tudtam, hogy egy nagyon erős bottal van dolgom. Az 5-8-ik tagok végei woven carbon erősítést kaptak, ezzel is erősítve a bot „kényes” pontjait.
A tagok falvastagsága is magáért beszél
9,60-ban a bot
Röviden ennyit bevezetőnek, folytassuk tesztünket a vízparton.
Horgászatom helyszíne a Szentendrei-szigeten található Pisztránsügér horgásztó. Megközelíthetősége rendkívül egyszerű, a Szigetmonostori útról lekanyarodva (tábla jelzi, hogy horgásztó balra) 200 méter után már a tavon lehetünk. Maga a vízfelület 2 hektár, amin horgászni lehet. Halállománya rendkívül gazdag, fogható ponty 1-18 kilóig, kárász, keszeg, balin, csuka, süllő, harcsa, pisztránsügér. A telepítések folyamatosak, ott jártamkor is egy kisebb kárásztelepítés zajlott. Jelenleg több ponton is folyik az átalakítás, a parkosítás. Külön megjegyzem, hogy a tógazda bármiben szívesen áll mindenki segítségére. Én most horgásztam itt először, de ilyen kiszolgálásban még sose volt részem. Halkan megjegyzem, még a cuccomat is segítettek be- és kicipelni! Bővebb információ az alábbi néven és telefonszámon lehetséges: Kovács Zsigmond, 06-20-312-5184.
Valahogy az időjárás nem akarta, hogy létrejöjjön ez a horgászat, ugyanis a mai napra erős, viharos szelet jósoltak, és sajnos a meteorológusok nem tévedtek. A tó sarkát céloztam meg, első látásra ez tűnt a legszélvédettebb területnek. Ahogy a botot kivettem a tokjából, feltűnt, hogy milyen kicsi az átmérője. A legvastagabb ponton is 38 millimétert mértem! 9,60-s hosszban horgásztam, ahol durván 4,5 méteres vízmélységet regisztráltam. Míg ki-be tologattam a botot, jó volt tapasztalni, hogy felülete milyen remekül csúszik. A másik pozitív tulajdonsága, hogy rendkívül gyors bot! Első látásra nem gondoltam volna, de ez már magában egy kellemes csalódás volt. Pontyhorgászatra készültem, így ennek megfelelően állítottam össze csalogató anyagomat. Bekevertem egy kiló Topmix Big carp etetőanyagot, melyhez csontkukacot és kukoricát adagoltam. Kezdésnek bedobtam 7-8 kisebb gombócot a bot spiccéhez, majd vártam, mikor érkeznek meg az első halak. Sajnos, a szél egyre erősödött, megnehezítve ezzel horgászatomat. A 2 grammos úszót alig bírtam az etetésen tartani, olyan lökéseket kaptam oldalról. Az első órában kisebb keszegek és balinok voltak az érdeklődök, melyek a csontit kívánták meg. Míg én küzdöttem az elemekkel, addig a halak vígan ugráltak a tó több pontján. Bevallom őszintén, kicsit idegesítő volt nézni. De tudtam, hogy a pontyoknak idő kell, míg rátalálnak a finom falatokra. Kitartásomat siker koronázta, mert lassan megérkeztek a nagyobb testű halak is. Az egy-két kilós pontyok nem jelentettek akadályt a bot számára, érezhető volt, hogy bőven rendelkezik még erőtartalékokkal, ha beugorna egy nagyobb testű hal.
Az első komolyabb hal
A csali is jól látható
Nem nagy, de aki a kicsit nem becsüli...
Hogy szemléltessem egy kicsit, milyen erős a bot, a cupkitbe belehelyeztem egy jókora követ. Nem mértem meg, mekkora súlya volt, de bőven egy konzervkukorica felett járt. Kétlem, hogy egy rakós bot ekkora terhelésnek legyen kitéve, ezt csupán a szemléletesség szempontjából tettem.
Ezt a követ helyeztem bele a pohárba
Terhelés alatt a bot
Sajnos,az időjárás keresztbe húzta a számításaimat, és két órás horgászat után feladtam a próbát. Ez idő alatt négy pontyot sikerült merítőbe terelnem, még a mostoha időjárási körülmények ellenére is.
Keveset horgásztam, de csak sikerült valamit fognom
A fotó után minden hal visszanyerte szabadságát
Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy milyen is lehet 11,20 hosszban a bot, így egy újabb horgászatra szántam el magamat. Most viszont kicsit keményebb és erősebb halakat vettem üldözőbe. Aki ismer, az tudja, hogy megrögzött folyóvízi horgász vagyok, nagy szerelmem a Duna. Az idei év nem hozott sok horgászatot, a magas vízállás mindig közbeszólt. Viszont így október végére a Duna megállapodott, és a márnák is jó kapókedvükben voltak. Gondolom, ebből már mindenki sejti, márnázni indultam. Egy szerdai napot tűztem ki a horgászatra, reménykedve, hogy valami nagytestű halat is foghatok. Ekkor még nem sejtettem, hogy egy újabb álompecával leszek gazdagabb.
11,20-ban a bot
Etetőanyagomat odahaza kevertem be még hajnalban, hogy anyám reggeli munkába indulására már készen legyek. A recept a következőféleképpen nézett ki:
2,5 kg Topmix Márna Winner, 1 kg áztatott kenyér, 20-30 dkg parmezán sajt, 1 kg főtt búza, fél liter csontkukac, 3 kg folyóvízi agyag, és 2 kg kavics
Említsünk néhány mondatot az etetőanyagról is. A Topmix Márna Winner szintén egy új etetőanyag, amely a folyóvízi horgászoknak készült. Szemcsézete közepesnek mondható, tapadása kimagaslóan jó, színe barnás. Főleg a nagytestű halak horgászatára ajánlott, azon belül is a márnákat vonzza a legjobban. Illata kellemesnek egyáltalán nem mondható, érződik rajta, hogy gazdagon tartalmaz darált crysalist. Anyám a következő jelzővel illette mikor beszállt a kocsiba: az etetőanyagodnak van ilyen sz…r szaga? :-) Ízre inkább keserű, sós. Ami elsősorban tetszik ebben az etetőanyagban, hogy rendkívül gyorsan oldódik. Fogtam egy gombócot, amit olyan erősen összenyomtam, amennyire tudtam, de mégis 5 perc elteltével teljesen szétbomlott. Na, itt kezdődik a jó etetőanyag!
Pillanatok alatt oldódik az etetőanyag
Mire kipakoltam és elkészítettem a két szereléket, addig a nap is felkelt és kivilágosodott. Összeraktam a botot 11,20-ra és meglepő volt, amit tapasztaltam. No, nem elrontotta a botot a plusz tag, hanem ugyanolyan jól kezelhető és gerinces botot fogtam kézbe. Belógása továbbra is a nullával volt egyenlő.
Kezdésnek 12 darab kétkezes gombóccal alapoztam. Elsőnek a finomabb szerelékkel vettem üldözőbe a halakat, reménykedve, hogy néhány paducot sikerül horogra csalni, amíg a márnák megérkeznek. A szerelék a következőféleképpen nézet ki: 6 grammos Dínó EA Champion folyóvízi úszó, 0,18 Stroft főzsinór, 0,14 Spro Vision 30 cm előke, 12-s méretű Suéro P132-s horog. Amíg vártam a kapást, szomorúan láttam, hogy a Duna még mindig hoz le elhalt halakat a felső szakaszról. Egy héttel a vörösiszap szennyezés után, sok döglött és félig halott halat láttam a folyón. Bele se merek gondolni, mennyi hal eset áldozatul ennek a környezeti katasztrófának.
20 perc elteltével érkezett meg az első érdeklődő, egy paduc személyében. A kilós hal kifárasztása a méter 30-s vízben igazi élmény és sport. A botban végig remekül dolgozik a csőgumi, a hal minden egyes kirohanását kivédi. A négy szem fehér, egy szem piros csonti kombinációnak nem tudott ellenállni.
Egyen méret
Néhány üres úsztatás után újabb érdeklődő a szerelék végén, ő is paduc. Testvére az előzőnek. Konstatálom magamban, hogy megjöttek a padrok, ideje kicsit ráetetni. 3 gombóc bedobását követően folytatom horgászatomat. A halak jól esznek, de egyelőre csak paduc van az etetésen. 6 darab megfogása után, kisebb csend következik és egy leúsztatás végén, amikor emelném ki a szerelékemet, ütök egy halat kívülről. Kihúzza a gumit jócskán és lassan pumpálva csak lefelé igyekszik. Érzem, ehhez a halhoz sok közöm nem lesz, reménykedek, hogy a horog kiakad. Nem is volt sokáig meg, kipattant a horog, testes volt.
Egyből szereléket váltottam és elővettem a fixebb szereléket. 10 grammos Cralusso Torpedó, 0,20 Stroft főzsinór, 0,18-s Spro Vision 30 cm-s előke, 10-s Suéro P132-s horog. A szerelékből jó 50 centit lefektettem, hogy az stabilan a fenéken várja az érdeklődőket.
Természetesen a 20 percenkénti 3 darab gombóc bedobását nem mulasztottam el, még ha nem is jöttek a kapások. De nem így volt! Alig, hogy beraktam a botot a tartóba, már merült is alá az úszóm. A berántást erőteljes kirohanás követte. Végre egy igazi erős hal, most láthatom, hogy a bot tényleg mire képes. A sárga Preston csőgumi kinyúlt vagy 6 métert, pedig elég feszesen hagytam a topsetben. Szegény halnak esélye sem volt az erős szereléknek köszönhetően. Néhány perc múlva a szákban pihent az első 2 kg-s márna.
Innen már kicsi az esélye, hogy elmegy
Az első márna
Gyorsan újracsalizok, és behelyezem szerelékemet az előző helyre. Gondoltam, elintézek egy telefont, de mire felveszik, ismét kapásom van. Ő is harcos módjára viselkedik, márna a tettes. Közben egy kézzel tartom a botot, egy kézzel pedig próbálok néhány fotót készíteni. Hozzáteszem, nem egyszerű feladat. Újabb kettes márna. Szegénynek az orrába akadt a horog. Lehet, hogy csak szagolta a csontit?
Bot be, gyúrok három gombócot, de ahogy eldobtam a harmadik nehézbombát, a bot már ismét vágódik le a víz alá. Hihetetlen, hogy ennyire nem zavarja a halakat az etetés, ebben a kicsi vízmélységben. Rövid fárasztás, és egy másfeles márna a merítőben. Szívet melengető érzés ez így kora ősszel, amikor a fák is majdhogynem kopaszok. Ekkor szeretek csak igazán horgászni!
Megy a márna, ki tudja hol áll meg...
Ahogy a márnacsapat megjelent az etetésen, én úgy szedtem őket kifelé. A végére maradt a legnagyobb hal, mely bőven verte a három kilót. 7 darab márna megfogása után a kapások alább hagytak, és már csak paducot fogtam ismételten.
Szép lassan az idő is elrohant, és én is a horgászatom végéhez értem. A szebb halakat elraktam a fotózáshoz, melyek szintén visszanyerték szabadságukat. Boldogan hagytam el a folyót, mert ismét kitett magáért.
A jobb halakról még egy fotó
Vissza az éltető elemükbe
Röviden egy-két gondolat a botról: Elsősorban kezdő és haladó horgászoknak ajánlom, olyan területekre, ahol part mellett nagytestű halakat szeretnének fogni. Legyen szó pontyozásról, vagy folyóvízi horgászatról, mindkét esetben csak javasolni tudom. A 9,60-s hossz kezdésnek jó választás, és ha idővel megszerettük a rakós botos technikát, ajánlott a 11,20-s tag beszerzése. Extrém területeken, akadós terepen, ahol a halat erőszakosan kell fárasztani, abszolút kiváló választás. Mivel a bot igen karcsú, ámde mégis gyors, a rakós botos pontyos versenyeken teljes mértékben megállná a helyét. Egy márna kifogása sem vett igénybe öt-hat percnél többet. Én biztos ezzel ülnék le ilyen helyre horgászni, ahol sok nagytestű halat kell fogni, rövid időn belül.
A Topmix Vector EX megmutatta mire képes
2010. November
