Azok a horgászok, akik követik a Vízparti randevúk facebook oldalát, már megszokhatták, hogy egy jól sikerült horgászat után általában jelentkezem néhány fotóval. A posztot követően rendszerint kapok 6-7 privát üzenetet, amelyben a horgászatom legapróbb részletei iránt érdeklődnek. Úgy gondoltam, hogy most megosztom mindenkivel ezeket a részleteket, hátha mások is hasznos információkat találnak benne.

Vízterület neve: Duna

Vízállás:

- 1. nap: budapesti vízmércénél 200 cm, a horgászat ideje alatt 3-4 cm-t apadt

- 2. nap: budapesti vízmércénél 199 cm, stagnált

Vízhőmérséklet: egyik napon sem változott, mindvégig 13,1 ^OC

Légmozgás, légnyomás, levegő: Nyugodt, eseménytelen, reggelente ködös párás, majd kellemes őszies napsütéses időjárás volt tapasztalható. A légnyomás 1020 és 1022 hPa között mozgott, gyengén emelkedett. Légköri fronthatás nem volt az ország felett.

Horgászhely sajátossága: 20-25 méteres távolságig folyamatosan mélyülő, kisebb kövekkel tarkított sóderos, apró kagylókkal szórt aljzat. Körülbelül 27-30 méteres távolságra, a törés aljába horgásztam, ahol feltételezéseim szerint a halak is vonulhatnak.

Vízmélység a meghorgászott távolságon: 4-4,5 méter

Választott horgászmódszer: Feeder

Horgászattal töltött idő: 5,5-6 óra

Felszerelés mind a két napon:

• Spro Team Feeder 390 XXH + Fox Eos 10000 nyeletőfékes orsó
• Főzsinór 0,20 bordó színű GBN zsinór
• Dobóelőke: 0,19 Power Pro
• Erőgumi: Trabucco Power Gum 1,25 mm
• Kosár: 175 grammos házilag barkácsolt csavaros river kosár
• Több horogelőke variációt is kipróbáltam, de mindvégig csak két típussal sikerült kapást elérnem. A horgászat elején 0,10-s Power Pro fonott (100 cm) zsinórt használtam, majd a kapások csökkenésével 0,18 Nevis Vision fluo előkére váltottam (80cm).
• Horog: Drennan Carbon Feeder 12-14-es méretben

Etetőanyag, csali: egy általam házilag gyártott etetőanyagot kevertem be. Ez egy jól tapadó, finom szemcseméretű, gyorsan bomló, nagyon kevés felszálló morzsát tartalmazó, kellemes süteményes, édes illatú csalogatóanyag. Szárazon megkóstolva enyhén sós ízű, de ezt a hatást valamelyest módosítani szoktam fahéj, dextróz (élelmiszeripari édesítő, hétköznapi nevén: szőlőcukor), melasz és folyékony karamell-vanília oldat hozzáadásával. Az etetőanyaghoz plusz adalékként 1 kg földet és szemes anyagként fél konzerv csemegekukoricát adagoltam. Az első napon sárgára, míg a második horgásznapon barnára festettem az etetőanyag színét. Élőanyag felhasználása nélkül félkarúak vagyunk, ezért mindkét napon 1-1 liter kaviccsal nehezített, ragasztott csontkukacot horgásztam el. Nyerő csali kombinációnak a 2-3 szem csonti bizonyult, amelyek közül egy szem mindig sárga vagy piros színű volt.

1. nap

Viszonylag korán, 5:30-kor kezdtem a horgászatot. Az első másfél órát sikerült megúsznom kapás nélkül. A horgászhelyhez fűzött biztató remények kezdtek tovaszállni, amikor váratlanul az alsó botom spicce bejelzett. Gyors fárasztást követően csúszott merítőbe az első két kilogramm feletti márna. Nem rossz kezdés. Az első harcost sorban még 3 darab nagytestű (2 kg feletti) márna követte. Madarat lehetett volna velem fogatni, annyira megörültem a fogásoknak. A kisebb-nagyobb márna rohamokat egy-egy koncér, vagy paduc megfogása tette változatosabbá.

9:20-kor a felső botomon egy erőteljes kapásra vághattam be. Rögtön éreztem, hogy nem egy hétköznap hallal hozott össze a horgászszerencse. Komótosan, a botba nagyokat bólintva úszott a sodrásnak lefele az ismeretlen ellenfél. Az izgalmas fárasztás 5-7 percig tartott, mire sikerült megmerítenem az idei év legnagyobb márnáját. A mérleg 3,85 kg-t mutatott, a hal hossza 66 cm volt. Érdekességképpen megemlíteném, hogy a múlt héten is fogtam egy 66 centiméteres BB-t (Big Barbus), de az alig volt valamivel több, mint 3 kiló.

A levegő kitisztulásával együtt a halak kapókedve is némileg visszaesett, de így sem kellett panaszkodnom, 12 darab márna (ebből 8 db 2 kg feletti) és 5 darab egyéb hal tette felejthetetlenné az aznapi horgászatomat. 2 rontott kapást leszámítva ezen a napon megakasztott halat nem vesztettem.

Íme, néhány kígyóbőrű

(Elnézést kérek a képek egyhangúságáért, de egyedül horgásztam és előre beállított pozícióból, távkioldó segítségével készítettem a fotókat).

2. nap

Az előző nap tapasztalataiból okulva egy órával később kezdtem el a horgászatot. Az első kapásra nem is kellett sokat várnom, már a negyedik dobásra tiszteletét tette egy folyóvízi torpedó. A tegnapi naphoz hasonlóan zajlottak az események, ismételten a tekintélyes méretű márnák uralták a pályát. 9 óra után eltűntek a darabosabb halak és helyüket átvették a kisebb keszegfélék. Elsősorban a jászok, paducok domináltak, de néhány átlagos méretű leánykoncér, domolykó és szilvaorrú is színesítette a palettát. Kissé nyögvenyelőssé vált a horgászat, három kapás érhetetlen módon meg sem akadt, illetve kettő nagyobb márnám még idő előtt, fárasztás közben lefordult. A horgászat vége felé az átlagos méretű, másfél kilós marcik mutattak nagyobb aktivitást. 15 darab márnával és 9 darab egyéb hallal zártam a fogási statisztikát.

Az összes hal azonnal – vagy közvetlenül a fotózást követően - visszanyerte szabadságát.

Annak tudatában, hogy számomra egy teljesen új, ismeretlen helyen horgásztam, úgy gondolom jól oldottam meg a feladatot. Több kérdés is megfogalmazódott bennem, amelyek újabb teszthorgászatok lehetőségét vetítik előre. Pl: hogyan tudnám huzamosabb ideig a nagyobb halak érdeklődését fenntartani? Sokan azt mondják, csali szempontjából a márna nem válogat. Számomra is meglepő volt, hogy a csonti-, és gilisztacsokor mindvégig érintetlen maradt, holott, amikor a sláger csalira váltottam, rögtön az első próbálkozásra elhúzta a márna. Messzemenő következtetéseket nem szeretnék levonni a hely adottságait illetően, de úgy érzem ezen a pályán lehetőségem nyílik nagyobb halak szákba terelésére is. Figyelemre méltó, hogy a legkisebb márnám tömege is 1,2-1,3 kilogramm környékén mozoghatott. Az egyértelműen látszott, hogy a sárga színű etetőanyag jobban vonzotta a testesebb halakat, mint a barnára festett. A következő adandó alkalommal egy hazai gyártó piros színű, sajtos etetőanyagával tervezem üldözőbe venni folyóvízi barátaimat…