(Ezt volt az első írásom ami megjelent. Van benne hiba bőven, de valamikor el kellett kezdeni). :-)

A minap megcsörrent a telefonom, András barátom invitált egy horgászatra. A szokásos problémával küzdöttünk. Hova is menjünk pecázni? Hosszú tanakodás után a Lóga-tó mellett döntöttünk, amit nem bántunk meg…

A tó Esztergom Kertváros és Dorog határában található, ami bányamunkálatok során jött létre. A kultúrált pihenő és szórakozó park 4 hektáros vízterülettel rendelkezik. Halállománya rendkívül színes. Fogható halak: ponty, amur, dévér, csuka, süllő, compó, lénai tok, fekete sügér, pisztráng, koi ponty. A compó és a lénai tok védelmet élvez, elvinni tilos.

Lénai tok a parti kövezés mellett

Reggel az eső csak eset, eset és eset

Reggel 6-ra érkeztünk meg a tóra. Sajnos az időjárás nem fogadott minket a kegyeibe. Az eső megállás nélkül csak szakadt. Még szerencse, hogy beraktam az ernyőt, de a bottáska és egyéb cuccok így is eláztak. Gyors kipakolás, ládabeállítás, botnyitás, etetőanyag keverés. Hadd említsek néhány szót az etetőanyagról. Kánikulai napok után voltunk így a vizek hőmérséklete is átlagon felüli volt. A halak többsége vízközt vagy inkább vízfelszínen mozogtak. Keverékemet is ezek alapján alakítottam ki. A 3 kg száraz anyaghoz raktam 1,5 kg löszös agyagot. A gombócokat lazára nyomtam, így amint azok vízbe értek egy hatalmas felhőt képeztek. Az alapozó etetés után folyamatosan 3-5 percenként dobtam egy laza kis gombócot, hogy a halakat helyben tudjam tartani. A rendszeres etetés mellett csontit csúzliztam az úszó köré. 

A szerelékem rendkívül egyszerű volt. Úszónak egy 0,75 gr választottam, amit 0,14-es főzsinóron rögzítettem. Az előke 0,12-es, rajta kamasan B560-as  horog 14-es méretben.

 Fél 8 volt mire mindennel végeztem és megkezdhettem a horgászatot. A horogra 3 szem csontit tűztem. A halfogás elég lassan akart beindulni. Fél óra után még csak 2 compóval és 2 bodorkával büszkélkedhettem. Ekkora már az eső elállt és elkezdett tisztulni az ég is. Az alapozó etetés után 45 perccel azonban megérkeztek a várva várt compók, majd folyamatosan elkezdtem őket fogni. 3 óra horgászat elteltével olyannyira odaálltak a halak, hogy  valamikor az etetésre és csúzlizásra sem volt idő, egyből húzták a gumit. 

Compó a horgon

Végül a merítő előtt. Jól látszik mekkora az ereszték, pedig a vízmélység majd 4 méteres.

4 óra rakózás után döntöttem úgy, hogy megpróbálkozok a pontyfogással. Sajnos rakós távon nem láttam pontyra utaló jeleket, de 20-25 méterre a parttól néha feldobta magát egy-egy pikkelyes. Ott volt mellettem bekészítve kedvenc feeder botom. Gyorsan csaliztam egy kukoricát és mellé 3 szem csontit és már dobtam is az ígéretes helyre. Sokat nem kellett várnom a kapásra 10 perc elteltével már húzta is a botot a ponty, ha közbe nem lépek. Egy gyönyörű 2,5 kg pikkelyes éhezet meg a horgomra. 

Az első ponty

A hal fotózása és visszaengedése után dobtam vissza a szereléket az előző helyre. A kapásra várva arra lettem figyelmes, hogy valami a ládám alatt a kövek között kapirgál. Néhány perc elteltével kidugta a fejét a résen. Egy kisegér nézett velem farkasszemet. Mintha mondta volna: - ez itt az én helyem! Olyan szelídnek bizonyult, hogy még lefotózni is hagyta magát. 

Barátkozásunkat egy újabb kapás szakította meg. Ez is egy ponty volt, de nem is akármilyen! Egy fekete színű ponty!

Akcióban a Shimano Beast Master Medium feeder

Útban a merítő felé

A "fekete ponty"

Még egy dobásra már nem volt elegendő időm, mert Andrást odahaza várta a családja. A compókat még a végén lefotóztuk és ők is visszanyerték a szabadságukat. 

Soha rosszabbat 

2007. Szeptember