2015. máj 26.

Tuningolt folyóvízi (River) kosár

írta: Kenyeres László
Tuningolt folyóvízi (River) kosár

Gyakran szoktam otthon a garázsban ötletelni, barkácsolgatni. Mindig törekszem a lehető legjobb és legolcsóbb megoldásokra a horgászatban is, hogy hogyan tudnám azt jobbá és költségkímélőbbé tenni. Így voltam ezzel a folyóvízi kosarak esetében is. Rengeteget kipróbáltam, teszteltem és ez idáig a Haldorádós, vagy a Deáky által gyártott river kosarak váltak be a leginkább. Mégis ezeknek a kosaraknak is vannak hátrányaik, előnyeik és ezeket próbáltam meg összebarkácsolni egy fajtába. 

Az első ilyen kosár, ami forradalmasította a folyóvízi horgászatot a hard-river névre keresztelt etetőkosarak voltak. Hatalmas előnyük az addig forgalomba került feeder kosarakkal szemben az volt, hogy nagy mennyiségű etetőanyag bejuttatására alkalmasak, fémszerkezetűek és nagy, akár 100 gramm feletti súlyokban is elérhetőek lettek a horgászok számára. Egy hátul ütőjük viszont volt/van, hogy drága.

Amint piacra kerültek a Haldorádó által forgalmazott kosarak rövid időn belül megtalálhatóak voltak a Deáky féle másolatok, amelyekhez lényegesen olcsóbban juthatott bárki hozzá. (Lehet butaságokat írok, de ha jól tudom a Deáky készíti a Haldorádónak is a kosarakat. Ha tévednék, akkor ezért a kijelentésért elnézést kérek!). Viszont itt is rálelhetünk a hátul ütőkre, amik ronthatják a kosár használati értékét.

clipboard01_14.jpg

Az idő haladt előre, megjelentek a különféle méretű, fajtájú (szöges, nagylyukú, karmos, stb.) változatok. Én mégis mindegyikben találtam valami kivetni valót, egyik sem felelt meg az én elvárásaimnak. Elkezdtem otthon kísérletezgetni és kicsit feljavítottam a Deáky típusú kosarat az én elképzeléseimnek megfelelően. Hogy pontosan, mik ezek a követelmények és hogyan is készül el azt az alább látható képeken fogom bemutatni.

clipboard02_17.jpg

clipboard03_15.jpg

Az első változtatás, amit végrehajtok a kosáron, hogy levágom az oldalsó kapaszkodókat. Ezeknek nem látom értemét, mert meglátásom szerint a folyóvíz az ilyen kialakítású kosarakat nem görgeti, hanem tolja lefelé a sodrással megegyezően a mederfenéken. Amikor a kosár becsapódik a vízbe és az feneket ér, akkor az ólmozott oldala minden esetben az aljzaton lesz.  A sodrásban jól megfigyelhető, hogy 3-4 méter hosszan is alig forog négyet-ötöt a teste körül. Az ólom súrolja a mederfeneket és a kosár egyre lejjebb és lejjebb tolódik, amíg nem talál magának valamilyen kapaszkodási pontot. A karmoknak akkor lenne jelentősége, ha azok végeit visszahajlítanánk a felénél és nem a kosártest tetején, hanem alsó részén helyezkednének el. Azért is kellene fordítva elhelyezkedni, mert a kosár alja (alsó nyílás) fog a sodrással szembe állni a teteje (felső nyílás) pedig ellenkezőleg, amikor elnyeri nyugalmi állapotát. Ezt úgy tudnám szemléltetni a legegyszerűbben, hogy mondjuk, elkezdünk lecsúszni egy domboldalon. Ilyen esetben hiába raknánk szét a kezünket, lábunkat nem állnánk meg, hanem csúsznánk tovább. Viszont ahogy csákányt vágunk a talajba, vagy az ujjainkat behajlítjuk, rögtön lassítjuk magunkat és akár meg is tudunk kapaszkodni a kiálló talajszerkezetekbe. 

clipboard04_14.jpg

clipboard05_12.jpg

clipboard06_10.jpg

clipboard07_9.jpg

Levágom a lehető legközelebb a kosárhoz a karmokat és egy finom reszelővel eltávolítom a megmaradt éles részeket. Ezt addig reszelem, amíg a fémfelület sima nem lesz.

clipboard08_8.jpg

clipboard09_9.jpg

A következő lépés, hogy a műanyag rögzítőt leszedem és kicserélem. A műanyag idővel elfárad és a nagy megterhelés alatt könnyen eltörik bedobás közben. Hosszú is, így az előkének nagyobb az esélye, hogy feltekeredik bedobás közben a főzsinórra. Az ólom fogait felfeszítettem egy lapos fejű csavarhúzóval, elválasztottam a kosár hálójától és lehúzom a műanyag rögzítőt. Erre a későbbiek folyamán nem lesz szükségünk, ki lehet a szelektívbe dobni.

clipboard01_15.jpg

clipboard02_18.jpg

clipboard03_16.jpg

clipboard04_15.jpg

clipboard05_13.jpg

clipboard06_11.jpg

clipboard07_10.jpg

clipboard08_9.jpg

A kosár rögzítésére én mindenféleképpen jóval rövidebbet és tartósabbat ajánlok. Nem szeretem, ha lóbál jobbra-balra, ezért azt lefixálom. Visszahelyezem az ólomlapot és az alsó kettő, illetve felül a két szélső ólom karmot visszanyomom fogóval. A lapos fejű csavarhúzót enyhén befeszítem a két középső fog és a háló között, hogy rést képezzek. Ide fog bekerülni a rögzítő. Ehhez én réz-, vagy horganyzott drótot használok. Levágok egy 8-10 centis darabot és középen U formában meghajlítom. A kosár hátuljának irányából (az ólom felöl) behelyezem a fentebb is leírt és kifeszített két lyukba. Alulról a csavarhúzó szárával biztosítom a szép U formát és ezzel megakadályozom, hogy a drót sodrása közben azt ne húzza be teljesen.  Addig sodrom egy fogó segítségével, amíg kellően hosszú nem lesz a sodort rész, hogy az, az ólom fogáig visszaérjen. Ez körülbelül 1-1,5 centi. Itt levágom a felesleges drótot és behajlítom az egyik ólomfog alá. Az ólomfogat rányomom egy fogóval a drótra, így fixálom a rögzítőt.

Készen is van egy normál átalakított kosár. A kisebb kosarakat (1-2-3 unciás) így használom, csavarozni nem szoktam őket, mert a lassabb vízfolyásban így is megfelelően működnek. Viszont amikor a vadabb, rohanó vizeket vallatom, ahova a nagyobb típusok (4-5 unciás) is el kellenek, ott már a csavaros változatait alkalmazom. A csavar használata olyannyira javít a kosáron, mintha plusz 20-30 grammal megpatkolnám annak súlyát.

clipboard09_10.jpg

clipboard10_9.jpg

clipboard11_6.jpg

A csavaros folyóvízi kosár elkészítésénél 4 csavart szoktam belecsavarni az ólomtestbe. Ez a művelet a következőképpen néz ki. Előfúrom a háló felőli oldalról az 4 lyukat. Ügyelek arra, hogy azok szisztematikusan, kellő távolságra és rendezetten helyezkedjenek el. Ha ez kész, még a másik irányból kicsit rátágítok, így biztos nem fog akadályba ütközni a csavarunk. A fúrás által keletkezett sorját reszelővel eltávolítom.

clipboard12_7.jpg

clipboard13_6.jpg

Belehelyezem a 2 cm hosszú csavarokat és rögzítem azokat. A tapasztaltak szerint ezt a csavarhosszt válasszuk, mert a gyakorlatban ez vált be a leginkább. Ha ettől rövidebbet használtam, nem tudott megkapaszkodni a sóderos, kagylós mederfenéken a kosár. A tesztek során úgy nyertem visszaigazolást arra, hogy ez lesz az ideális méret, mikor 8-10 dobásonként a csavarok közé beszorult egy-egy kavics, vagy kagyló. Ebből következően tehát ezekben a kövekben megakadt és ráadásul ez is plusz súlyt adott a kosárnak, illetve jó kapaszkodási pontot biztosított.

A másik fontos szempont az volt, hogy a kosár-, amikor feneket ért és beáll a fix pozícióba, (ahogyan a method kosarakat esetében is), a csavaros ólom mindig a mederfenéken legyen. Ezt úgy kísérletezgettem ki, hogy megtöltöttem a kosarat és a part mellett egy kavicsos, erősen húzós vízbe kézből bedobáltam a kosarat. Néztem 10-ből hányszor, milyen helyzetben fog megállni és a 2 cm-es méretnél minden esetben az elvárásaimnak megfelelően, azaz a csavar felőli oldalon stabilizálódott a kosár.  Persze, nem mindenhol asztallap síkságú a mederfenék, de ki merem jelenteni, hogy az így elkészített kosár többnyire az ideális várt helyzetben, mindig a kívánt módban fog beállni. Természetesen hosszabb csavarral is próbálkoztam, de itt előfordult, hogy a kosár az oldalára billenve állt meg.

clipboard14_4.jpg

clipboard15_4.jpg

Felvetődhet a kérdés, hogy miért nem használok önmetszős csavart és akkor nem kell furkálni? A válasz egyszerű: mert félek, hogy valamilyen véletlen folytán, esetleg a fárasztás közben az előke feltekeredik arra és az éles csavarvég elvágja a zsinóromat akár egy kagyló.

A végére még néhány gondolat.

Szerintem a folyóvízi kosarak előállításának forradalma, újítása ezzel még nem ért véget. Várom, hogy a nagy mesterek előjöjjenek egy olyan kosárral, ami tényleg a tökéletes szintre emeli a folyóvízi fenekezős-feeder horgászatot. Talán mintha valaki mesélte volna, hogy régen Králik Karcsi ( http://cralusso.com/innovacio/ )úgy találta fel a rakós botos horgászoknál alkalmazott torpedó úszót, hogy egy szappant kötött a csónakja után és hosszú idő után azt kivéve a vízből megnézte milyen formájúra csiszolta, koptatta a folyó. Lehet valami hasonlót itt is ki kéne próbálni a mederfenéken (mert gondolom ott kicsit másabb a sodrás, mint a felszínen) és elkészíteni egy olyan kosarat, amibe kevésbé kap bele az áramlat, tehát áramvonalasabbá tenni. Vagy hosszabb, vékonyabb változatok jönnek divatba, melyek továbbra is alul-felül nyitottak maradnak, de a kosár megtöltése oldalról zajlik egy kipattintható ablakon keresztül. Esetleg megjelennek az olyan csavaros kosarak, amelyeken ekeszerűen visszahajló csavarok vannak, így belehúzva a kosarat a mederaljba.

De ezek már csak kósza gondolatok, és buta ötletek…

Jó barkácsolást mindenkinek!

Szólj hozzá

Duna Barkács Feeder Fenekezés Kövek Etetőkosár Feeder kosár River kosár