Az idei esztendőben a Duna nem nagyon kedvezett a horgászoknak, hisz folyamatos ingadozásával lehetetlenné tette a horgászatot. Végül nyár végére csak megállapodott a medrében az öreg folyó. Augusztus utolsó hetében sikerült kikérnem magamat egy hét szabira. Természetesen a szabadság nem szabadság a horgászat nélkül. Semmilyen információval nem rendelkeztem, hogy hova is érdemes menni, ezért intéztem egy körtelefont az ismerőseim között, hátha tudnak valami jó helyet. Kiss Tibi cimborám jó hírekkel szolgált, miszerint a város előtt szépen lehet fogni a békés halakból. Több se kellett nekem, másnap már a Dunán voltam, hogy kipróbálhassam az új úszóimat.

Reggel fél nyolckor kezdtem el kipakolni a kocsiból. Az időjárás nem volt kegyes hozzám, míg kipakoltam és elcipeltem két fordulóban a felszerelést, bőrig áztam. A folyóvízi horgászat már csak ilyen, itt nem ülők a stéges házikóban és várom a tévé mellett a hangjelzős kapásjelző hangját, hátha felakasztja magát egy tíz pluszos. Itt harcolni kell az elemekkel, az időjárással, a hideggel, a meleggel.

Horgászhelyem Szentendre város szívében található. Bármennyire is hihetetlenül hangzik, de szentendrei lakos révén még soha nem horgásztam itt. Valamiért nem kedvelem ezt a szakaszt. Zavar, hogy mögöttem sok turista van, és egyszerűen nem hagyják az embert nyugodtan horgászni. A 150-200 méteres szakaszon szinte biztos, hogy mellettem kezdenek el köveket dobálni a vízbe. Hiába a több száz méteres üres szakasz: nem, ilyenkor a horgász mellett kell a ricsajt csapni.

Horgászat Szentendre város szívében

A horgászat nem horgászat teszt nélkül, a mai peca alkalmával a Topmix Atty úszót vettem nagyító alá. Amit érdemes róla tudni, hogy speciálisan az áramló folyóvízre lett kialakítva. Teste gömbölyű, balsafából készül, méretpontosak. Csőantennával rendelkezik, amely egybe van építve a szárral, tehát az úszó belső zsinórvezetésű. A belső zsinórvezetésű úszók lényegesen jobbak, hiszen kevésbé sérülékenyek a zsinórvezető füllel ellátott úszókkal szemben. Nem kell attól tartanunk, hogy a visszavágódó szerelék esetén kiszakad a zsinórvezető szem, vagy kitörik az antenna.

 A méretskála igen változatos, mindenki megtalálhatja a számára éppen megfelelőt

A horgászat elején két topsettet készítettem elő, az egyikre az Atty úszóval ellátott szerelék került, a másikra egy folyóvízi lapos úszós szerelék. A két topsettet felváltva fogom használni, hogy megfigyeljem, melyik szerelékkel sikerül majd több halat horogra csalnom. A két szereléken azonos zsinór és horogméretet alkalmaztam. Főzsinórnak 0,16-st, előkének 0,12-st 30 centiméteres hosszúságban, horognak 14-s finom keszegező horgot kötöttem.

Két fajta úszó, két fajta módszer

„Gyorsan” - egy óra alatt - minden a helyére került és kezdődhetett is a horgászat. Alapnak 11 gombócot dobtam a bot spiccéhez, gazdagon megspékelve csontival. A mai recept a következőképpen nézett ki: 1,5 kg Xtasy dévér, 1,5 kg Spice dévér, két csomag barna agyag, szemesnek főtt búza, kukorica, élő anyagnak csonti.

1,5 kg Xtasy dévér, 1,5 kg Spice dévér, két csomag barna agyag, szemesnek főtt búza, kukorica, élő anyagnak csonti

A vízben csak úgy világít a fluo morzsa

Sokat nem kellett várnom az első érdeklődőre, már a második úsztatás halat adott egy karikakeszeg személyében. Lesz itt hal – gondoltam magamban – nem kell félnem, hogy tiszta kézzel megyek haza. Így is volt, a halak szépen jöttek sorban, csupán egy gond volt a horgászatban: sok halam az akasztást követően lefordult a horogról. Nagyon bosszantott a dolog, nem szeretem, amikor valami hiba van a gépezetben. Elkezdtem különböző változtatásokat végrehajtani szerelékemen. Először a horogban kerestem a hibát, de amikor már a harmadik fajta horog került fel a szerelék végére és ez sem javított a helyzeten, másban kerestem a hibát. A gumizáson próbáltam variálni, hol lazábbra, hol feszesebbre állítottam, de mit sem javított a helyzeten. A végén azon gondolkodtam, hogy talán a zászlóm hossza túl hosszú, ugyanis halaim rendre vagy jól benyelték a horgot, vagy éppen, hogy csak a szája szélébe akadt. Erre mondják, hogy finnyásan eszik és éppen csak egyszer fogja meg egy pillanatra a csalit. Mivel ha hosszú a zászló a bevágás lényegesen lassabb, így én is akkor rántok be, amikor a hal már kiköpi a horgot. (Érthetőbben leírva: a bevágás és kapás között túl sok idő telik el). Levágtam jó 20-30 centit a zászlóból - és láss csodát: nem fordultak le a halaim, sikerült rendre megfognom őket. Nem hiába mondják a nagyok: „az ördög a részletekben bújik meg”.

Három órás horgászatom után kapásaim alábbhagytak, és a pakolás mellett döntöttem.

5-6 kg-s fogás. Ha sikerül megfognom a leakadt halakat, a 8 kilót is elérhettem volna.

Két nap múlva rápróbáltam megint a helyre. Mindent teljesen ugyanúgy csináltam, mint az első horgászatom alkalmával, ugyanaz a horgászhely, etetőanyag, szerelék. Ekkor valamivel több halat sikerült fognom, de semmivel se volt több kapásom.

A paduc nem adja egy könnyen magát

Egy gyönyörű kilós paduc

Bagolykeszeg

Leánykoncér, melyből 7 darabot sikerült fognom. Természetesen mindegyik azonnal visszanyerte szabadságát.

Aznap 10 fajta halat sikerült fognom. Nem ismerek olyan tavat, ahol ennyire változatos lenne a fogás egy horgászat alatt.

A végére még annyit, hogy mind a két módszer meglepően jól hozta a halat. Folyamatos topset váltogatással rendszeresen kapásra lehetett bírni a halakat. A Topmix Atty úszó nálam ötösre vizsgázott, legyen erre bizonyíték ez a két horgászat.

2009. Augusztus